a síelés egyre jobb, a babák egyre vidámabbak napközben és mindenfélét megtanunak egymástól.... de egyre kevésbé alusszák át az éjszakát és így a szülők egyre kimerültebbek...
tegnap este valentin napi vacsora volt osztrák módra. rettenetes stájerzene és romatnikus zsíros oldalas káposztával. hiába, mindigis a delikát izlésük miatt szerettük sógorékat. visszajöttünk a házunkba és rengeteg zenét hallgattattunk Szotyival, hogy kimossuk a füléből ezt a borzalmat. Szuperaranyosan táncoltak az ágyon Emmával a Vad Frutik Sárga zsigulijára és coldplayre is.
most éppe Hannára vihog megállás nélkül. Irtó aranyos. napközben minden király, jól alszik, szépen eljátszik a többeiekkel (minidenkire vigyorog, nagyon kedves vidám, nyitott kiskrampó), reggelire zsemledarabkákat gyakorolt pépesíteni a szájában és már nyomógombos játékokkal is tud játszani Emmának köszönhetően. Csak éjjel megy a felkelés.. és mivel a falak semmit sem számítanak, leggyorsabban elhallgattatni és elaltatni úgy tudjuk, ha szopizik. remélem otthon leszokunk erről.
A sípályák királyak. Nagyon jó a hely: van választék, nincsen sok ember... igaz kicsit buckásak a pályák, a ratrakolást nem viszik túlzásba, ennek ellenére nagyon élvezzük mindannyian. A kismama síelés egy új műfaj. egy forraltbortól betépünk (bátran siklok viszont... némi puffanásokkal tarkítva) és koncentrálunk arra, hogy a felvonón ne babanyelven kommunikáljunk egymással.
