Eltelt az első három hét Benedek életéből .. és egyelőre minden kerek. Benő iszonyú rendes kisbaba: sokat alszik, jól eszik, így hízik és éjjel egyszer - ritkábban kétszer kel. Nnna, ezért nem tudok elég hálás lenni neki :) Most már nézelődik, egyre nagyobb kék szeme van neki is - pont olyan, mint Szonjáé volt. Szeret hason aludni, vagy rajtunk, de nem kell mászkálgatni vele. Jól bírja a seggen nem bírni maradásomat is. Két hetesen tette meg első útját külvilágba: fel a bölcsibe a Szonjáért. Másnap a MOM parkot és a gesztenyés játszót volt kénytelen meglátogatni: eladtuk a lakást és ügyvédhez kellett mennünk Azóta aludt a Kopaszi gáton, szopizott a margitszigeti játszón, ahol a Svédországból hazalátogató Magdiék tartottak kisgyerekes pikniket, aludt a Római parton míg mi a munkatársaimmal hekkeztünk, fogadott pár vendéget, a védőnőt és a dokinénit, sétált a Millenárison, részt vett kerti sütögetésen Adriéknál Elenáék szervezésében, megnézte Kevinék építkezését nagykovácsiban, ahol egy téglarakáson szopizott (ld mellékelt kép)... éééééés.... az elmúlt hétvégét Szihalomban töltötte. Ott találkozott Ancsával és Gyurival (hihihi: Gyuriéknál is érkezik az unoka, meglesz a Barcikai Dédi 6. dédunokája) és a korábbi programokhoz hasonlóan jókat aludt a szabadban. Mint ahogy tegnap este Alexéknál is a kertben, ahol a keresztlányunkat, Saroltot köszöntöttük első szülinapja alkalmából.
Hát ilyen :) itthon ülni nem tudunk: sem mi, sem Szonja, így megy minden tovább. Persze finomítva és a jóidőnek köszönhetően minden lehetőség szerint friss levegőn. Szonja továbbra is hiperlelkes: simizgeti, nézegeti, beszél hozzá, nyugtatgatja, a babakocsit tologatja. Hihetetlen büszke és nagylány. Egyik nap pl. pelus nélkül ment bölcsibe, mert ő már nagy. Az érkezést követő 7. percben lett tiszta pisi mindene, mert szobatisztának még nem szobatiszta, de az önérzete az hatalmas. Bölcsibejárás megy - persze lelkesebb, ha megigérem, hogy én megyek érte Benivel, szövege a régi. Sőt. Egyre viccesebb.
Úgy érezzük, egyelőre nagyon jól veszi a kistesó 'akadályt'. Buta szó is ez -ahogy Alex is mondta- és amiért kistesót akartam: azért a legjobb dolog, amit adhatok neki, az egy tesó (vagy kettő), akivel számíthatnak majd egymásra egy életen át. Remélem így is lesz. Ahogy most nálunk is: költözünk Tomiék házába, miközben a bútoraink egy részét Zoliéknak tudjuk adni a költözéshez és Gábor közben segít lecserélni az "ajudit" egy szép tágas álomvolvóra. Mondom, hogy jó dolog, ha van az embernek testvére...
