Múlt hét csütörtökön felkerekedtünk a Lilla-Zsuzsi-Bala illetve a Barnabás-Klaudia-Zoli családokkal egy kisgyermekes síelésre BadKlainkirchheimbe.
Szerintetek élvezte?
A hegytetőn napsütés, kisvárosban köd, de szuperfürdővel. Beosztott napok: délelőtt gyerekezős-szánkózós-sílécentologatós-csúszkálós, délután általában a fiúk snowboardoztak, anyukák a gyerekekkel pedig hazatértek. Én általában laza 2.5-3 órákat aludni a síelésben és a hegyi levegőtől kifáradt Szonjával. Mit meséljek? Azt, hogy nehéz elindulni, nehéz ennyi ruhát magunkra aggatni (rá is, meg magamra is: most már akkora a pocakom, hogy Imi köti be az én hótaposó bakancsomat is), de elképesztően jó a hely: gyerekpályák, télijátszók, hegyteteji hüttében is pelenkázó a vécében. Kedvenc programok a síelés - de szigorúan bottal (Imi húzza-tolja, közben mindenfele dől, de ezen nagyon jókat lehet kacagni), a kabinos felvonózás a legeslegeslegtetőre és a bobozás. Meg persze a pókhinta a hegytetőn, a rugós gumiszánkó ugyanott, a gyerekmedence a fürdőben nomeg a reggelik sztárja, a mézeskenyér. Őrülten jó út volt, semmi nyűgösködés, nagyon jó összhang és egymásracuppanás a két héttel fiatalabb Lillával. És még nagyokat is tudtunk aludni együtt. Szóval: megyünk jövőre is :)
