Nosztalgiahullám van. Folyamatosan beugrik valami történet vagy esemény a kis agyában és azonnal meg kell kérdeznie, hogy "emlékszel, anya / apa, amikor ..." . Mi pedig igyekszünk emlékezni ausztriára és a mikulásra, és amikor a Félix a dömperrel beleszaladt a bokorba, és amikor még pici volt és elesett a motorral, és amikor beteg volt és a doktornéni azt mondta, hogy ne igyon tejet, és amikor a Jázival a táncházban volt, és amikor itt a Petiéknél voltunk Nyúlon és amikor elmentünk az autómosóba, és amikor a Zsazsával voltak a játszótéren, és amikor a Jézuska hozta az egérkirályt.... stb, stb.
De nem emlékszem arra, pl. amikor jöttek a katonák narancssárga ingben, meneteltek és trombitáltak (???).... ilyenkor bevallom, ha nem emlékszem, elárulom, hogy én szerintem nem voltam ott. Mire ő: "dehooogyneeem! emlékszel! hát ott vooooltál!".
Ráadásul a legkevésbé sem emlékszem arra, amikor "kájpoltunk" (=skype-oltunk) volna Beával és Boldizsárral náluk. Boldizsár holnap landol kisvilágunkban. Vagy lemaradtam valamiről? Lehet pocakon belülre is szkájpolni?
Feszegeti az időt és az emlékeket. Tanuljuk közben a ma / tegnap / holnap különbségeit és távolságait. Imádom mondani neki, hogy "Szotyikám, mindig MA van"... igyekszem én is megjegyezni :) Miközben imádom azt is, hogy ennyire sok emlékünk van már, és imádom, hogy ő is emlékszik rá. Remélem holnap is fogunk ezekre a tegnapokra.
