Van és egyre nő a közlendők száma. Most már nem is számoljuk a háromszótagú szavakat (mazsola, koszorú, vacsora), mert megérkeztekaz első tőmondatok is a múlt héten: "Szonja fut", "Kapu nyílik" és a "Szonja ámos" megállapításokkal. Gyakorlatilag egész nap magyaráz, ismétel, hozzámond, kommentál. Mi meg magyarázunk, kiegészítünk... de leginkább megadjuk a kezdőszót :)
Pontosabban most én pont nem, totál elment a hangom. Kicsit aggódom is, végre nem beteg a gyerek, erre én állítok haza egy hülye vírussal. Viszont vicces, hogy míg eddig folyton én beszéltem neki, most megállás nélkül mondja ő. Pl hogy "anya takajó".
A legmókásabb persze a leghülyébb szavakat mondatni vele (merthogy ugye mindent ismétel és meg is jegyez), így lett a "sicc" a slicc és "sága cucc" a stanley típusú mérőszalag. És "spicc" az orrspray :) Nem írom tovább, gyertek el egy napra, az embernek tényleg belefájdul a feje a nap végére a sok közlendőbe. Emlékszem, amikor Andi egy porszívóügynökhöz hasonlította Petit, mikor igazán beindult a beszédfolyam. Nagyon sokat gondolok most erre. És még tényleg nem tud beszélni rendesen.... mi lesz később??
