Felavattuk Szihalmot. Kelet-magyarországi napsütötte hétvége Imrével, Manyival és Barcikaival. Igazi vidéki lány volt Szotyi: egész nap a levegőn, találkozott macskákkal, sőt egy levelibékát is megszemlélt közelről.
Állati pihentető hétvégén vagyunk túl. Szonja még mindig beteg (továbbra is duzzadt a felső ínye, de fognak semmi nyoma), viszont hurutos köhögés és orrfolyás van, ezért az úszást kihagyva szombaton Szihalomba száműztük magunk. (előtte vásároltunk egy nagyot: először ült kispocok bevásárlókocsiban, és nagyon be is jött neki... hihetetlen mennyi néznivaló volt ebből a perspektívából).
Szihalom pedig a legjobb formáját hozta. Kellemes napos idő, játék a faház teraszán (kanapé kitolva rá, hogy fáradt szülők dögölhessenek rajta), két tettrekész nagyszülő és egy odaadó dédmama. Imre megállás nélkül jobbnál jobb étkeket prezentált (bográcsban főve és szabadban grillezve), Manyi pedig non-stop Szonjafelügyeletet vállalt. Dédi pedig domestosozott mindent és gyöyörködött a mindhármojuk szerint legokosabb kis egyéniségben. Szonja imádta. Folyamatosan dumált, játszott, felfedezett. Sétáltak a kertben és vizsgálta a bokrokat, a földet, hintázott, az ugatós kutyára vigyorgott (persze közben ezerrel kapaszkodva Imibe), cicát próbált simogatni... sőt egy picike levelibékát is igyekezett megfogni. És! a súlypontra eldőlő nyugágy mechanikáját is felfedezte: rájött, hogy ha a karfába kapaszkodik, feláll és hol a jobb, hol a bal lábára helyezi a testsúlyát, akkor libikókaszerűen fel-le jár a nyugágy két vége. Hihetetlen jó egyensúlyérzéke van!
Gyakorlatilag folyamatosan a levegőn volt. Jobban is van már és eléggé jót aludt tegnap, remélem ma is ezt folytatja. ja! Ma teljesen egyedül aludt el - engem is totál meglepve. Tehát tényleg az a szabály, hogy nincsen szabály.
Mi pedig: aludtunk, kocsit mostunk, Zsóry fürdőben (kettesben!) áztattuk magunk a napon, Imi tüzelt én aludtam a kanapén a napon, szóval élveztük a tavaly elkészült kertet.
