Ismét egy duzzadt íny (ezúttal felül) és ismét féléber éjszakák. Nem tudom, hogy a foga miatt, vagy csak mert ilyenkor gyengébb a szervezete és könyebben lesz úrrá rajta egy-egy vírus, de a felső fogak érkezését megint nátha, köhögés és étvágytalanság előzi meg. Szerencsére a jókedve azért nagyjából megmaradt napközben, csak az alvást nehezítik a tünetek. Viszont ami egyre inkább bejön: az a zsömlemajszolás. Ez még étvágytalanul is egyre élvezetesebb tevékenység.
Szerencsére most már tényleg itt a tavasz, ha elalszik séta közben, most már le tudok ülni a kertben és olvasok... de rutinosan most már két napja a teraszon altatom délután - így még estleg véletlen csakúgy lóghatok én is.
Megkapta élete első laptopját a kiscsaj - egyenesen Londonból, az apukájától. Bízik abban, hogy itthoni munka esetén Szotyi már nem az övét akarja majd állandóan kikapcsolni (mert természetesen a power a legizgisebb gomb egy laptopon, de a számítógépen is - hisz ez világít ugye). A siker hatalmas volt, de a valós laptop egyetlen világítós gombja sztár maradt, ahogy látom.
nagyon vicces: eddig is tudta mondani, hogy "nem" (kedvesen és mosolyogva -és természetesen a tevékenységet abba nem hagyva- ismételgette utánunk vigyorogva, ha a jukkapálma levelét gyűrte, vagy a földjét túrta, vagy a bejárati ajtó alját piszkálgatta), de tegnap orrszívás után vettük észre először, hogy tényleg használja. Elképesztően felháborodottan és "kikérem magamnak" módon közölte az akció után, hogy ez bizony egy "nemnemnemmmmmnemnemnemnem" volt.
